Télen én nem szeretem a primőröket, valahogy mintha érezném az ízűkön azt a sok vegyszert, amivel átmossák őket. Úgyhogy ilyenkor maradnak a télálló zöldségek és a savanyúságok.
Amikor viszont az ember januárban valami frissre vágyik mégis, akkor készítem ezt a salátát. Pirítóssal isteni, de most a libamáj mellé is jutott belőle. Piszok egyszerű elkészíteni.
Egy zellert és egy almát lereszelek. Beleöntöm egy szép tálba. Egy kefirt picit megsózok, megborsozok és egy pici szerecsendiót is teszek hozzá, majd ráöntöm a reszelt cuccokra. Végük marok durvára tört (pirított) dióval bolondítom meg az egészet.
