Gondoltam, valami igazán különlegesről írok, valamiről, ami csak itt, Japánban van, hadd érezze az olvasó a menetszelet, amint a SzeretemaHasam távoli tájakra repíti a gasztronómia segítségével. Így esett a választásom a kakira.

Az egzotikum egészen addig lengte be a szobát, amíg a magyar források között fel nem fedeztem, hogy már a nagy élelmiszerláncok is kedvezőbbnél kedvezőbb kakiárakkal csalogatják a háziasszonyokat. Remélem, hogy lédig-korszak beköszönte előtt akadnak még páran, akik eddig nem próbálkoztak a kakival, így tudok számukra érdekességgel szolgálni.

Mi is a kaki? Egy kicsit elügyetlenkedett, félérett paradicsomra emlékeztető ázsiai gyümölcs, legközelebbi rokonai az ébenfák, és ahány ország, annyi néven ismerik: hurma, persimmon, sharon-gyümölcs, koreai mangó, magyarul datolyaszilva – ez utóbbi inkább az ízre utal, mivel külsőre sem a datolyáta, sem a szilvára nem hasonlít igazán. Eredetileg Kínából származik, de a legelterjetebb változata a japán kaki. Dél-európai alfaja még a görög mitológiába is bekerült, ahol az istenek gyümölcseként említik.

A jó kaki arról ismerkszik meg, hogy kicsit lottyadt. Mivel így nehezen szállítható, az üzletekben általában kemény példányokkal találkozhatunk. ezeket érdemes otthon néhány napig utóérlelni, hogy ezzel elnyerjék a jellegzetes, töményen édes ízüket.

Mihez kezdjünk vele, ha már van egy jó állapotban lévő kakink? Leginkább édességekhez szokták használni, jól megy hozzá a fahéj és a dió, vagy - ellensúlyozandó az édességét - a túrótorta-alap. A bátrabbak készíthetnek belőle sült húsokhoz való pikáns szószt, almaecettel, csilivel, gyömbérrel és fokhagymával. Ázsiában az aszalt változat a legnépszerűbb, ezt japánul hoshigakinak hívják, a tradicionáis módszerrel szárított kakit majdhogynem kézműves termékeknek kijáró tisztelet övezi. De persze finom magában is - ha így esszük, mindenképpen várjuk meg, amíg beérik, különben kellemetlen perceket tölthetünk a fürdőszobai tükör előtt, amíg a fogunkra tapadt ragacsos magokat eltávolítjuk. A magnélküli kakinál persze ez nem gond, de az avatatlan szem kívülről nehezen ismeri fel, hogy éppen melyik változattal áll szemben.